Az
indukált pluripotens őssejtek (iPS) leírásával új fejezet
kezdődött a regeneratív medicinában. Azonban mielőtt ezeket a
sejteket klinikai kísérletekben is kipróbálnák vagy a
klinikumban alkalmaznák még számos fontos kérdést kell
megválaszolni. Legfontosabb talán, hogy az iPS képesek-e
teratómákat létrehozni sérült központi idegrendszerbe
transzplantálva. Továbbá fontos kérdés még, hogy elő tudják-e
mozdítani a regenerációt, illetve képesek-e integrálódni a gazdaszövetbe.
Az előbb említett kérdések megválaszolására Okano és kollégái
iPS-ből létrehozott neuroszférákat transzplantáltak sérült
egér gerincvelőbe. Két eltérő tulajdonságokkal rendelkező
neuroszférát használtak a kísérletek során. Az egyik kísérleti
csoportban úgynevezett „veszélytelen” neuroszférákat a másik
csoportban „veszélyes” neuroszférákat ültettek be sérült
gerincvelőbe 9 nappal a kontuziós sérülést követően. A
„veszélyes” neuroszférákból jelentős kiterjedésű teratómák
alakultak ki a beültetést követően, melynek következményeként
azonnali funkció vesztés lépett fel az érintett egerekben.
Ugyanakkor a „veszélytelen” neuroszférákban található
sejtekből neuronok, asztrociták vagy oligodendrociták
differenciálódtak a transzplantációt követően és nem
detektáltak a kísérlet során teratóma képződést. A
„veszélytelen” neuroszférák alkalmazása előmozdította a
szerotonerg rostok regenerációját is, mely valószínű
hozzájárult a sérülést követő jelentős funkcionális
javuláshoz.
